Dokumentumok a Nemzeti Színház belső életének első évtizedéből

Jelen kritikai kiadás egy új intézménytörténeti kutatást szeretne megalapozni: olyan kéziratos színháztörténeti források közreadására vállalkozik, amelyek Bajza József (1804-1858) színigazgatói működésén keresztül az egykori Nemzeti Színház belső életét, színfalak mögötti világát dokumentálják. Bajza kétszer állt az intézmény élén: 1837 augusztusától 1838 júniusáig ő volt az első igazgatója, majd tíz évvel később aligazgatóként újra megbízást kapott. Tevékenységével kapcsolatban három kéziratos forráscsoport maradt fenn: színigazgatói levelek, a színészeti választmány (1837-1838), valamint az igazgatósági testület üléseinek (1847-1848) jegyzőkönyvei. A tematikailag változatos iratanyag a magyarázó jegyzetekkel kiegészülve művészeti, rendtartói és gazdasági jellegű feladatait egyaránt láthatóvá teszi, rávilágít szerepére a színház üzemmenetének megszervezésében, a döntési mechanizmusok és a mindennapi munkafolyamat biztosításához szükséges szabályok kialakításában. Gyakorlati munkájának figyelemmel kísérése lényegében az intézményi professzionalizálódás folyamatát tárja elénk, azt, ahogyan a színház munkahelyként kezd funkcionálni, kialakítja és megszilárdítja specifikus működési rendjét.
Szalisznyó Lilla (sz. 1982) a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének munkatársa. Kutatási területe a 19. századi magyar irodalom­ és színháztörténet. Kritikai igénnyel sajtó alá rendezte a 19. század egyik kiemelkedő színészének, Egressy Gábornak a családi levelezését: “Irjátok a mi tollatokra jön”. Egressy Gábor családi levelezése (1841-1865), Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017. Szövegkiadói tevékenységéért 2021­ben Kiss József­díjat kapott.