Csukuludu – Én és a fiaim

Ha műfajilag be kellene sorolnom ezt a könyvet, nem lenne könnyű dolgom. Életrajznak nem merném nevezni, de nem kimondott szép­­­­irodalom, még csak gyerekkönyv sem. Talán a napló illik rá a leg­jobban: afféle apanapló, amely nemcsak önös szándékkal rögzí­­­ti az apaság örömteli vagy éppen bosszúsággal járó, a gyerekek csepe­re­désének megmosolyogtató vagy emlékezetes pillanatait, hanem azért is, hogy a szülőtársaknak, leendő szülőknek is bátorítást adjon: a gyer­mek­vállalás nem valami mumus még akkor sem, ha olykor akadnak nehézségek is. A zömében humoros, az apa-fia párhuzam kedvéért néha némi nosztalgiával is átszőtt történetek 2006 óta rendszeresen jelentek meg a Szabadság c. napilap hasábjain e két, számomra min­denképpen emblematikus fotó kíséretében. Végre sikerült össze­gyűjteni a naplórészleteket egy helyre, e kötetbe.