Csíkszereda és Kézdivásárhely hazatérése – 1940

Jelen kötet az egri 20. gyalogdandár erdélyi bevonulásáról szól, arról, milyen utat jártak be az egri bakák, amíg Kárpátaljáról közel félezer kilométert meneteltek, hogy a Magyar Haza újból elérkezzék a Székelyföldre. Segítségül hívtuk a levéltári és könyvészeti anyagok mellett a korabeli székely sajtót is, így képzeletben visszaröppenhetünk 1940 euforikus szeptemberébe, amikor a székelyek határtalan lelkesedése közepette, virágesőben vonultak be az egri honvédek Csíkszeredába, Kézdivásárhelyre vagy éppen Sepsiszentgyörgyre. A kötet nagyobb részét azonban a fényképmelléklet teszi ki, hiszen szerencsénkre ez olyan időszaka volt a XX. századi viharos magyar történelemnek, amikor mindenki igyekezett fényképezőgép segítségével megőrizni a történelmi pillanatok varázsát. Az egri 20. gyalogdandár fotóiból is szép számmal maradtak fent, melyeket a szerző korábbi kutatásai során gyűjtött össze az elmúlt két évtizedben, így ezekből került mintegy 400 darab a kötetbe. Könyvünk legyen kései főhajtás és tisztelgés mindazon honvédek előtt, akik 1940-ben részesei voltak az erdélyi országgyarapításnak és mindazoknak, akik felszabadított székely-magyarként élték át az örömteli napokat. Csupán négy esztendeig tartott az észak-erdélyi és székelyföldi „kicsi magyar világ”, ám a csonkahon és az elszakított nemzetrészek igaz magyarjai még ma is reménykednek abban, hogy „ami már egyszer volt, lehet máskor es!”