Csány László – Az 1848-1849. évi országgyűlés mártírjai

Csány László a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legszimpatikusabb alakja, akinek emlékét a polgári átalakulásért minden áldozatra kész hazafiként őrizte meg szűkebb pátriája. Komoly szerepe volt Zala vármegye ellenzékének megszervezésében, s Deák Ferenc egyik legmegbízhatóbb munkatársa volt. 1848 tavaszán királyi biztosként őt bízták meg a Dunántúlon kibontakozó mozgalmak leszerelésével és a horvát haderő által fenyegetett Dráva-vonal védelmének megszervezésével. Forradalmi főkormánybiztosként kimagasló érdemeket szerzett a hadseregszervezésben, majd Erdély biztosításában. 1849 tavaszától, pályája csúcsán, a Szemere-kormányban a közlekedési és közmunkaügyi tárcát vezette. Nem vonult emigrációba, s jellemét talán legjobban a kivégzéséről terjedő történet adja vissza: “hazámért ezt is, szívesen” szavakkal lépett a bitófa alá. Az Országgyűlési Múzeum szervezésében 2021. október 6-án megtartott konferencián a felkért előadók politikai pályafutásának legmozgalmasabb periódusait elemezték megmaradt tekintélyes iratanyagának felhasználásával. Ebből az is kiderült, hogy a szabadságharc leverése után a megtorlást levezénylő Haynau táborszernagy pontosan megfelelt megbízói akaratának, s Csány kivégzésével nemcsak a szabadságharc egyik legfontosabb szervezőjét végeztette ki, de kegyetlen üzenetet is küldött a korabeli közéletnek: minden forradalmi magatartás a legkeményebb retorziót vonja maga után. Számunkra azonban emléke a megalkuvást nem ismerő hazafiként őrződött meg. Konferenciánk és a tanulmánykötet ezt kívánja erősíteni. A tudományos ülés előadói, kötetünk szerzői a közlés sorrendjében: Molnár András, Kemény Krisztián, Pelyach István, Hermann Róbert, Kedves Gyula, Németh György és Béres Katalin. A konferencia fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.