Bevezetés a kvantuminformáció-elméletbe | Az elméleti fizika oldaláról

A kvantuminformáció gyorsan fejlődő kutatási terület. Új intézetek, laboratóriumok keletkeztek világszerte egyedi kvantumrendszerek vizsgálatára, vezérlésére, mely különleges és komplex matematikai, fizikai és technikai feladat. A kvantumtechnológiák ígért előnye is felvillanyozta a területet, melyet nemrég még marginálisnak tartottak. Korábban számos alapvető kvantumos tulajdonságot csak egyedi rendszerek statisztikus sokaságán bizonyítottak, egyedi rendszeren sohasem. A kvantum-szuperpozíció redukciója, bomlása vagy feléledése anélkül szerepelt tankönyveinkben egyedi rendszereken illusztrálva, hogy egyedi rendszeren valaha is kísérletileg tanúsították volna. Mára azonban a fiatal generáció ezeket a kvantumelméleti és kísérleti alapokat az anyatejjel szívhatja magába.
2001-től fogva tavaszi szemesztereken adtam elő választható tárgyként végzős és végzett fizikusoknak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A tizenkét előadás nem fedhette le a kvantuminformáció minden standard fejezetét. Elméleti fizikusként, illetve a fizika egységébe vetett meggyőződéssel közelítettem a témához. Tisztes egyensúlyt értem el a kvantuminformációs törzsanyag és azt az elméleti fizika épületéhez kötő fejezetek között. A szöveg nem kíván speciális matematikai ismereteket, csupán a komplex vektorterek és a valószínűség-számítás elméleti alapjait. Tökéletes olvasóm lesz, aki előzőleg kvantumelméleti laptanulmányokat folytatott. Akik készek sokszorosan több időt fordítani kvantuminformációs tudásszerzésre, azoknak kimerítő monográfiák állnak rendelkezésükre – jobbára angolul.
A két angol nyelvű kiadást (Springer, 2007 és 2011) megélt, másodszorra kissé bővített, de még mindig vékony kötet immár magyar nyelven is olvasható.
Diósi Lajos