Az örök fiatalság balladája / The ballad of eternal youth

“Martin Wanda fotográfus és édesapja, Martin Gábor fotográfus húszas éveit és húszas éveik bulizásait négy évtized és sok ezer kilométer választja el. Wanda napjaink Kelet-Londonjában, Gábor pedig az 1960-70-es évek Békéscsabáján fotózta a szórakozó fiatalokat.” (Index)
Habár a két időpont és helyszín elméletben aligha lehetne távolabbi egymástól, a hasonló technika (fekete-fehér 35 mm-es negatív), a visszatérő divat és hajviseletek miatt ezen párba állított fényképeknél néha erősen kell koncentrálni, hogy melyik készült most és melyik negyven évvel ezelőtt (néhány rejtett részlettől eltekintve mint egy- egy okostelefon, laptop vagy éppen Lenin portréja a DJ pult mögött). A párhuzamba állított képanyag ugyanis arról árulkodik, hogy a kikapcsolódás utáni vágy, a szerelem, a táncolás, a hétköznapokról való elfeledkezés vágya időtlen, politikai rezsimtől és érától független, teljesen mindegy, hogy mikor és hol készteti éjszakázásra az embert.