Az élet alapkérdései – Gén, ember, társadalom

Miben különbözünk a csimpánztól? Hogyan alakult ki az emberiség, és mi teszi az embert emberré? Miért van férfi és nő, miért van vágy és szerelem? Van-e közük a géneknek a viselkedésünkhöz? Hogyan lehet összeegyeztetni az ember biológiai természetét társadalmi szerepével? Vajon a génjeink mindenbe „beleszólnak”? Mindenért a génjeink a felelősek és mi semmiért sem? Vagy netán fordítva van? Milyen párhuzamok figyelhetők meg a genetika és az informatika között? Az apró kémiai „jelek” láthatatlan sorrendje hogyan képes életet lehelni a holt anyagba? És mindez hová vezet? A magyarság eredetét a nyelvi vagy az etnikai vonalon érdemes követni? Vannak-e külön génjei a magyaroknak? Különböznek-e tőlünk genetikailag a szomszédnépek, a zsidók, a cigányok, a kínaiak vagy a négerek? Az ezredfordulótól kezdve a biológiai tudományok az elektronikáéhoz hasonlítható sebességre kapcsoltak. A DNS-vizsgálatok betekintést engednek a múltba és a jövőbe is: egyrészt az emberiség kialakulására és vándorlásaira következtethetünk vissza, másrészt egyre inkább megjósolhatjuk az újszülöttek jövendő hajlamait és megbetegedéseit. De hogyan fog az új látásmód beszivárogni a kemény magyar koponyákba? Ezt szeretné a szerző elősegíteni ezzel a gondolatébresztő könyvvel. Tankönyv, kézikönyv, vitaindító, vagy ahogy tetszik. Ajánljuk mindazoknak, akik nyitottak az „új idők új dalai” iránt, és akik fáradságot nem kímélve a dolgok mélyére kívánnak hatolni.