Az 1936. évi pécsi egyházmegyei zsinat

A 20. század első felében több püspöki és érseki székhely után Pécsett is tartottak egyházmegyei zsinatot. Virág Ferenc pécsi püspök eredetileg az egyházi törvénykönyv 1918. évi életbe léptetése után tíz évvel szándékozott összehívni a zsinatot, de több akadály miatt erre csak nyolc évvel később, 1936-ban kerülhetett sor. Ezt megelőzően 1863-ban volt Pécsett egyházmegyei zsinat Girk György püspök idején. A köztes 73 évben nemcsak az egyházjog, hanem a világ is sokat változott, amire reagálni kellett. A püspököt felkészült szakértők segítették, köztük Sipos István egyházjogász vagy Szőnyi Ottó, az egyházi műemlékvédelem akkori első embere. Az 563 paragrafusból álló határozatgyűjtemény a papság tevékenységét részletesen szabályozta. A II. Vatikáni Zsinat ugyan számos zsinati határozat módosítását vagy megszüntetését eredményezte, Virág püspök zárószavai máig érvényesek: “Ha zsinatunk az 1863-ban megtartott egyházmegyei zsinat határozatain túl semmi új és a megváltozott viszonyoknak megfelelő zsinati határozatot nem hozott volna, akkor is érdemes volt az Egyház előírása szerint ezen zsinat megtartása, tekintettel arra a lelki hatásra, melyet a zsinat az összes jelenlevőkre gyakorolt. Deo sint laudes!” A zsinati dokumentumok összegyűjtését és elemzését “A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010” című OTKA-program keretében Damásdi Zoltán levéltáros (Pécsi Egyházmegyei Levéltár) végezte el.