Ahány helyre ment az ember

“Az első világháború (és Trianon!) utáni magyar kultúra- és irodalomtörténet elképzelhetetlen az európai, a teljes magyar (kisebbségi nyelvterületen jelentkező ifjúsági, egyetemi stb. önismereti és társadalomismereti gyökerezésű kezdeményezések nélkül. E rendkívül fontos történelmi helyzetek, és az azokat vizsgáló (máig hatásos) tudományos iskolák, mozgalmak kezdeményezéseire “utal vissza” Rostás Zoltán egyetemi tanár, szociológus gazdag életművének szinte minden kötete.
Rostás Zoltán – e sorozatban megjelenő – második könyve (is!) fontos jelenségekre hívja fel a figyelmet. Ezek tudatosítása nélkül egyszerűen nem létezhet korszerű (a korhoz méltó!) magyar szociológia. A PONT kiadó ezzel a sorozatával nem csupán a jeles erdélyi professzor életműve előtt tiszteleg, hanem a határon túli magyar szociográfia erdélyi kutatóműhelye felé is adósságot törleszt, amikor néhány kötettel széles körben elérhetővé tesz fontos műveket és kezdeményezéseket.
Az olvasó ebben a kötetben Rostás Zoltán oral history műfajban gyökerező hatalmas életművéből kap “szemelvényeket”, emlékezetes darabokat – és szembesülhet azzal a szociológusi mutatvánnyal, amelyben a szóbeli történelem, a nagyon egyszerű emberek mesélte élettörténetek valóban történelem-ismeretté mélyülnek a tudatunkban.
Az együvé, az egy nemzetbe tartozás bő évszázada tartó kockázatos, gyakran heroikus, sokszor tragikus fordulatai Budapest-Bukarest között hányódó kelet-európai sorsokat sodornak elénk.”