Adél szerint

“Adél hasában időnként fel-alá mászkál egy egész hangyaállam összes kis polgára. Olyankor mászkálnak, amikor Adél az iskolára gondol. Amikor Paul feldobja a levegőbe, aztán elkapja. Amikor anya megígéri, hogy másnap elmennek az állatkertbe. Amikor leejti anya kedvenc kávéscsészéjét.”

Az iskola előtti utolsó nyár tele van fagyival és stranddal, kistesóval és anya-öleléssel, nagymamával és szülinappal, szorongással és várakozással, boldogsággal és féltékenységgel – és a sok apróságból összeáll az a nagy történet, amit úgy hívunk: élet.

Philip Waechter finoman humoros, érzelemteli képei méltó társai az egyszerre mély és könnyed szövegnek.
A fordítás az Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa keretén belül készült el.