A voodoo mágia gyakorlata

A VOODOO név a benin “Vodun” szóra vezethető vissza, ahonnét a legtöbb nyugat-indiai rabszolga származott, és kiknek utódait még ma is főként a karibi térségben találhatjuk meg. Az egyház ebben a kultuszkomplexumban a pogányság ördögi megnyilvánulását látta és megpróbált vele – mindenesetre hasztalanul – harcolni.
Sajnos ez idáig csak nagyon kevés használható olvasmányt találni a voodoo kultuszról, kiváltképpen a gyakorlásra vonatkozó könyveket, hogy megismerkedhessünk a voodoo-mágia anyagával, tanítható legyen és mágikusan tovább képezhessük önmagunkat. A voodoo-mágia a világ előtt messzemenőkig rejtve maradt és lényegében csak Haitire korlátozódott. Így tudott a voodoo-mágia, részben a mi szélességi fokunkon megtelepedni.
Az író tapasztalati és tanulóidejét egy Maracaiból származó venezuelai voodoo-papnál töltötte, aki megtanította őt a régi rítusokra és a mágikus hívásra. Ebben a könyvbe kívánjuk a legérdekesebb mágikus tapasztalatokat lejegyezni. De különösen a voodoo-mágia gyakorlati részét akarjuk behatóan elmagyarázni.
Ezen a helyen ki kell hangsúlyoznunk, hogy minden hívó és rituális szöveget nagybetűvel szedtünk ki, amellyel a rituális formulákat és a szellemidézéseket könnyebben felismerhetjük. Az idézőszövegben az adott (név) jelenik meg, az áldozat nevét nem kell megadni, akit meg akarunk babonázni. A voodoo tartalmának és tematikájának könnyebb megértése céljából a könyv végéhez csatolunk az idegen kifejezések és szavak jegyzékét.