A világ folytatódik

“Az irodalom- vagy inkább kultúratörténet a hajdani “világsajtó” nagy alakjaként tartja számon Egon Erwin Kisch-t (1885-1948), óriási életműve sok-sok nyelven élte életét. Maga a szerző soknyelvű városban (Prágában) serdült, nőtt bele az éppen szintén felserdült, majd “kirobbanó” (azóta folyamatosan robbanó) világsajtóba.

A fantasztikusan mozgékony és termékeny E. E. Kisch bekalandozta a huszadik század első felének világát, mindent rögzített a maga sajátos, olykor paradoxális (de lényegre tapintó!) látásmódjával. E. E. Kisch életműve pedig (ma már) hallatlan lehetőséget kínál: a visszacsatolásét.

E. E. Kisch európaiként definiálta önmagát, innen kínálta fel életművét a világnak.

A magyar olvasó gyakran megkérdezi, ez a Kisch miért nem írja Kis-nek a nevét, hiszen bizonyosan Kis volt valamikor valakije… De egyetlen digitális enciklopédián belül is – nyelvek szerinti megoszlásban – többféleképpen “nevesítik” és “sorolják be” a száguldó riportert. “Németül író cseh újságíró”, akinek állampolgársága: csehszlovák, osztrák-magyar (ez ma már négy állam!), nemzetisége cseh. Egy szócikk azt is kihangsúlyozza: “Cseh öntudatát mindvégig megőrizte, csehnek mondta magát, és útleveléhez is ragaszkodott.” Egy másik identitásra utalás: “német zsidó kispolgári családba született”. A francia bejegyzés szerint: német nyelvű író és újságíró. A román szócikk szerzője szerint: német nyelvű cseh író. Az angol vélemény: “osztrák és csehszlovák író, újságíró, aki németül írt.”