A szubjektumtól az egzisztenciáig 2.

A szubjektumtól az egzisztenciáig című könyvünk első kötetében azt vizsgáltuk, hogy a 19. század végén Wilhelm Dilthey munkássága nyomán a gondolkodás szellemtudományi fordulata következtében hogyan jelent meg Európában nemcsak egy nagyfokú lelki érzékenység, de ezzel párhuzamosan a nyelv és az idő kérdése is. E második kötetben ennek folytatásaként azt elemezzük, hogy a husserli fenomenológia híres mondása, a vissza a dolgokhoz, hogyan erősítette tovább az emberi szellem történetiségének a kérdését a szcientista mentalitással szemben.
A 20. század utolsó évtizedeitől azonban ezzel a történeti európai gondolkodással szemben az amerikai mentalitás a hagyományhoz és a történelemhez való viszonyt felcserélte a kognitív tudományok mesterséges intelligenciájával. Ez alapján a kommunikatív információ elsődleges feladata többé már nem az igazság kiderítése vagy felmutatása, hanem sokkal inkább az igazságok megszerkesztése matematikai szimbólumok és metaforák végtelen játékán át azon szempontok alapján, amelyek biztosítják a kívánt információ funkcionális igazságtartalmának a médiumok általi közlését és hatásosságát.