A szlovák nemzeti lét kezdete

Több éves kutatás eredményeként kerül az olvasók elé a tényekre és dokumentumokra alapozott, részrehajlástól mentes, tárgyilagos mű. A kötet része a 9 térképet tartalmazó színes melléklet.

“A szlovák nemzeti tudat a XVIII. század második felében jelent meg. Eleinte katolikus papok terjesztették, az általuk alapított Szlovák Tudós Társaság már nevében is szlováknak tekintette magát. A XVIII. század végén a szlovákok céltudatos jogi törekvéseit megzavarták a cseh gyökerű lutheránusok. […] Abban az időben, amikor a magyar elit arra törekedett, hogy a közéletben a latin nyelvet a magyar váltsa fel, reakcióként érthetőek voltak a szlovákok azonos célú törekvései – legalábbis a szlovákok által lakott területen.
A XIX. század második felében a […] cári Oroszországba vetett remények viszont szertefoszlottak, és így a lutheránus politikusok következő generációja fokozatosan visszatért apáik és nagyapáik eszméjéhez. Így a XX. század elején újra feléledt a csehszlovák nemzetegység gondolata. […] A szlovák nemzeti tudat létrejöttét és fejlődését ez a jelenség befolyásolta, és mind a mai napig problémát okoz, hogy ennek szereplői nincsenek céljaik szerint kategorizálva. “Národovecként” a szlovák történelemben a továbbiakban is olyan szereplőket tartanak számon, akik a cseh, a szlovák vagy a csehszlovák gondolat zászlaja alatt harcoltak (a magyarok ellen).”
Ladislav Szalay (Részlet az Utószó helyettből)