A Szent Johanna gimi 6.

“- Mi a diagnózis? – kérdezte Ricsi röhögve, mire a pszichológus ismét elmosolyodott, és a szemével körbepásztázta a társaságot.
– Melyikőtök Reni?
– Én – emeltem fel a kezem zavartan. A pszichológus szeme körül apró ráncok jelentek meg, és bólintott.
– Ő a válasz a kérdésedre – mondta Ricsinek.
– Gyógyítható? – kérdezte Dave nevetve.
– Szerintem nem – nevetett fel a doki is.
Vadul zakatoló szívvel néztem Cortezre, aki a napszemüveg mögül fürkészett. Fél évig járt miattam hétfő délutánonként a pszichológusához. Én ezt romantikusnak találom. Miért, nem az?
– Tessék ide ülni – kérlelte Zsolti a dokit, aki végül csatlakozott hozzánk, és lazán elhelyezkedett a fűben, felhúzott térdeire kulcsolta a kezét, és türelmesen hallgatta Zsoltit. – Szóval a visszatérő rémálmom. Bejövők a suliba, és Máday habzó szájjal üvölt, vérben forognak a szemei, és…”

Név: Rentai Renáta (Reni)
Kor: 17
Beszélt nyelv: magyar, francia
Magamról: (Nem publikus adat, hozzáférés korlátozva) Eddig attól féltem, hogy soha nem teljesül be az álmom. Most pedig attól, hogy véget ér. Szeretem!!!
Érdeklődési kör: Cortez, könyvek, olvasás, fotózás
Klubtagság: Mindig legyen könyv a táskádban; Beatles; moly.hu; GyakoriKérdések; Antirasszista; Gasztroáldozat; Budai Vár