A pók és a méh

Vajon miért kuncoghattak Mozart salzburgi ismerősei a “Haffner” szerenád ma búbánatosnak hangzó menüettjét hallva? Mi lehet az értelme annak, ha Haydn időskori miséjében a “Te elveszed a világ bűneit” szavakat A teremtés oratórium egy szexuális áthallásokkal is terhes dallamára kell énekelni? A 98. szimfónia lassú tétele valóban Mozart halálára írott rekviem volna?
Mikusi Balázs huszonnégy tanulmánya ilyen kérdések megválaszolása által enged kivételesen intim bepillantást a bécsi klasszika remekműveibe – abba a gazdag jelentéshálóba, amelyet a nagyközönségnek, illetve a bennfentes szakmabelieknek szánt intertextuális utalások és a darabok hátterében felsejlő életrajzi összefüggések együttesen rajzolnak ki. A szövegek némelyikét egy-egy fontos új dokumentum felbukkanása inspirálta – így első ízben itt jelenik meg magyarul az Országos Széchényi Könyvtárban néhány éve felfedezett Mozart-kéziratról szóló részletes beszámoló. A tanulmányok többsége azonban inkább egy-egy remekmű zavarba ejtő pillanataira hívja fel a figyelmet, hogy azok elemzéséből kiindulva a kompozíció egészét új megvilágításba helyező értelmezéseket villantson fel. Így a szerző első tudományos publikációja, a kötetnek címet adó A pók és a méh például annak ered nyomába, hogyan kerül Mozart Haydn Az évszakokjába? Mindez már az első írásnál megteremti a közös kontextust, a két szerző “összeházasítását”.
Mikusi Balázs (1972) zenetörténész a Zeneakadémián folytatott tanulmányait követően Fulbright- és DAAD-ösztöndíjasként doktorált a Cornell Egyetemen (Ithaca, New York). Hétköznapokon az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának vezetője, munkaidőn kívül háromgyerekes családapa, a gyerekek lefektetése után pedig (többek között) a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöki és az International Association of Music Libraries alelnöki tisztségével járó feladatait látja el. Mindemellett igyekszik időt szakítani az e kötetben olvashatókhoz hasonló tanulmányok írására is.