A permetafora-modell alkalmazása az ószövetségi exegézisben

A szerző egy olyan hermeneutikai modell körvonalazására törekszik, amelynek nyomán kialakítható az az exegetikai módszer, amellyel – hasonlóan az irodalmi szövegek elemzéséhez – a bibliai költői szövegek jelentésalkotása vizsgálható. Az elméleti megalapozást követően esettanulmány szemlélteti a felvázolt eljárás gyakorlati alkalmazhatóságát. Az elméleti rész Jób könyve keletkezéstörténetének tárgyalásával indul, majd a Walter Brueggemann Ószövetség-teológiájában használt per-metafora modelljét ismerteti, taglalja a per-metafora által felvetülő kérdéseket, ti. a referencialitás, a realitás-fikció, a literális-figuratív nyelvezet, a szövegek általi valóságalakítás tárgykörét. Az esettanulmány célja a vizsgálati mód alkalmazásaként az „Igazságot öltöztem fel, és az felöltözött engem” költői félsor (Jób 29,14a) metaforáinak elemzése. Szó esik az alapszövegről és alkotóinak kognitív környezetéről, a Jób 29,14a tágabb és közvetlen kontextusa műfaji vonatkozásairól, a 29. rész mondatainak nyelvtani viszonyairól, a költemény makrostruktúrájáról, a 14. sor mikrostruktúrájáról. A metaforaelemzés során az ún. háttérmetaforák felmutatása történik, amit a metaforikus szerkezetek intertextualitásának a kontextus-keretek szerinti vizsgálata követ. A záróegység a háttérmetaforák szemantikai elemzését hordozza, majd visszatekint az azokat hordozó költői félsor kontextuális (ti. a Jób 29,14, a 29. rész, Jób könyve egészében való) funkcionalitására.