A növények szerelmi élete

Zöld szerelem
A növények szerelmi élete legalább olyan izgalmas, mint az állatoké vagy az emberé. Ez ma már magától értetődő tény, de a 17. század végéig nem volt ez így. Mind az egyház, mind a tudósok ellenálltak még a kérdés felvetésének is.
A könyv rendkívül izgalmas kultúrtörténeti kalandozás a növények titokzatos szerelmi életében, megismerteti velünk, miért volt a növények szűziessége az ókortól kezdve megkérdőjelezhetetlen, és hogyan fedezte fel a tudomány, hogy igenis létezik szexualitás a növényvilágban.

“A szexualitás nemcsak az emberek életét hatja át jelentősen, a növények létének is alapvető eleme.”
Jack Goody: The Culture of Flowers (A virágok kultúrája)

A tartalomból

Szaporodási módok a növényvilágban
Vegetatív szaporodási módok
Lombosmohák, májmohák és harasztok
Csupasz, akár egy mag
Tobozok
A virágok fölénye
Térbeli elkülönülés
Külön szobák
Elmulasztott randevú
Elfújta a szél
Körbefonta a szél
A beporzók odacsábítása
Kettős megtermékenyítés

Az ókorban elképzelhetetlen: Ivaros szaporodás
A növények szexualitása – lehetetlen
A datolyapálma esete
A nemtől a nemzetségig
Szűzi mítoszok
Egy kettős természetű istennő
Egy rózsa két arca

A növények szimbolikája a középkorban: Szentek vagy csibészek?
Mária és a liliom
Mária és a rózsa
A középkori kert – az ellentmondások helye
A Rózsaregény
A férfiasság fája

A botanika ébredése az újkorban
A 16. század
A 17. század
A magok uralma
Az ovizmus születése
A hímivarsejtek felfedezése és az animalkulisták elmélete
Vissza a botanikához
Az egyház reakciója
A 18. század
Az egyház újabb ellenvetései
A növények ivarszervei

A jelen: Feltárulnak a beporzás titkai
A pollentömlő felfedezése
Rendkívüli előrelépés a botanikai kutatásban

A Nyugaton túl
Az arabok botanikai tudománya
A régi India
A régi Kína

A virágok – szüzek vagy szajhák?