A Mór utolsó sóhaja

Moraes Zogoiby, a Mór kétszeres sebességgel éli az életét: harminchat évesen már aggastyán. A családi legendárium szerint ősei között tudhatja a 16. századi portugál gyarmatosítókat és a dél-indiai Kocsinban letelepült spanyol zsidókat. Anyja neves festőművész, aki bombayi műtermében egész életében megszállottan festi “mór sorozatát”, dúsgazdag apja pedig ezer szállal kötődik az indiai alvilághoz. E nem mindennapi família szűk száz esztendőt felölelő krónikáját meséli el nekünk a kegyvesztett és száműzött Mór élete alkonyán, s miközben kibontakozik előttünk a család bosszúval, árulással, őrülettel és intrikákkal terhes históriája, a háttérben felsejlenek India modern történelmének vízválasztói is a korai függetlenségi mozgalmaktól kezdve egészen a hindu fundamentalizmus térnyeréséig.

Rushdie lenyűgöző meséje egyszerre vaskos karneváli történet és antik tragédia, amelyet a mágikus realista irodalom egyik csúcsteljesítményeként tartanak számon. Mágiája azonban épp azért olyan hatásos, mert mélyen a valóságban gyökerezik.

Van valami, ami időnként kitör belőlünk, ami bennünk lakik, eszi az ételünket, szívja a levegőnket, kinéz a szemünkön, és amikor játszani kezd, senki nem maradhat ki belőle; megszállottan fordulunk egymás ellen, sötéten villog a szemünk, kezünkben pedig fegyvert szorongatunk, szomszéd a szomszéd ellen, unokatestvér az unokatestvér ellen, fivér a fivér ellen, gyermek a gyermek ellen.