A magyar ponyva képes bibliográfiája | Palladis 1 Pengős regények - Az Athenaeum detektívregényei

„Mióta az irodalomkritikát feltalálták, nem szűnő – sokszor indulatoktól terhes – vita folyik a ponyváról, mint olyanról: pária műfaj, a „népnek ópiuma”, mely öl, butít és nyomorba dönt, avagy hasznos szórakoztató műfaj, amely nem lép fel magas irodalmi igénnyel, hanem csak kikapcsolódást nyújt, elvarázsol, feledteti a hétköznapok búját – baját.

Vajh minden ponyva fércmű, amely ha nem is máglyára való, de legalábbis cenzorért kiált, – vagy pedig megvannak a maga kiemelkedő kvalitású darabjai a szürke tömegtermelés mellett?

(…) Bizonyos, hogy az 1930-as, 1940-es évek Magyarországán a könyvolvasó nagyközönség minden bizonnyal legszélesebb körben „fogyasztott” terméke a ponyvaregény volt. Az akkori generációk sok – sok tagjának meghatározó olvasmányélményei voltak,-ezzel szemben az irodalomtörténet (horribile dictu a kultúrtörténet) totálisan negligálja ezt a tényt…

A korszak ponyvái közül az egyik, ha nem „a” legelőkelőbb helyet a műfaj hazai megújítója, a Palladis kiadó 1 pengős regényei foglalták el – kötetünk szereplői.”

Ez a kiadvány nem „rehabilitálni” akarja a ponyvát, csak a teljes feledéstől megóvni, mert igen kevés példány élte túl az elmúlt évtizedeket.

Ez a bibliográfia – Grób László szerint – egyrészt rendszerezni akarja a sorozatokban és a sorozatokon kívül megjelent kiadványokat, másrészt megmenteni az utókornak a magyar könyvkiadás történetének egy jellegzetes műfaját, a ponyvaborítót, amely a ponyva elengedhetetlen, szerves tartozéka, sokszor szinte a tartalommal versengő fontosságú.

A színes borítóképek az 55 – 117. oldalon találhatók.