A magyar nemzet eltitkolt története II.kötet | A Nyugat magyarság elleni nemzetgyilkossági kísérlete - Trianon, 1920. június 4. - A Magyar Szent Korona országainak felnégyelése

Botlik József történész legutóbbi könyvében – “A magyar nemzet eltitkolt története” (2025) – részletesen mutat rá a Nyugat hazugságaira és árulásaira Etelköztől Trianonig, a Kárpát-medence birtokbavételétől és a keresztény Magyar Királyság születésétől egészen az 1914-1918 közötti “Nagy Háborút” lezáró 1920. június 4-ei igazságtalan trianoni békediktátumig. A közel ezer oldalas munka utolsó negyedét alkotó fejezet címe megegyezik a jelen kötet címével. De a “művelt” Nyugat magyarság elleni nemzetgyilkossági kísérletét, a “békefertőzés” keletkezésének körülményeit és tragikus, máig tartó következményeit nem lehet kimerítően, egy fejezet keretében ismertetni. A Szerző ezért késztetést érzett egy újabb könyv megírására, mely kizárólagosan e nemzetközi összeesküvés borzalmairól szól: az íróasztalnál szerkesztett új államhatárokról; nem létező országokról; magyargyilkosságokról; kommunista, zsidó és szabadkőműves impériumváltásokról. […]

Az első világháborút lezáró tárgyalásoknak soha nem a béke meg-teremtése, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása volt a valódi célja. Nem az igazságosság elve vezette a háborút megnyerő antant-hatalmak – elsősorban a franciák, az angolok és az amerikaiak – döntéshozó szerveit és vezetőit, hanem hogy olyan új államokat teremtsenek, melyek kiszolgálóik lesznek a jövőben. Nem a magyarság tekintett tehát ellenségként a Nyugatra, hanem éppen fordítva. A Habsburg-, illetve a Nyugat-ellenesség pusztán a magyarellenesség következményeként alakulhatott ki. […]

Egy magyar történész soha nem gondolkodhat csonka-Magyarországban, csakis a történelmi egész-Magyarországban. Ez a szellemiség vezeti Botlik Józsefet is, amikor nemzete szolgálatában már a következő könyvén dolgozik, amelyben az 1947. évi párizsi békeparancsig és azon túlmenően, a 20. század második felében is vizsgálni fogja a magyarság további küzdelmeit határon innen és túl. A hányattatott magyar sors megértéséhez azonban tisztán kell látni, hogy az 1918 májusában még 331 038,61 km2 kiterjedésű birodalomból 1919 augusztusára hogyan maradt magyar fennhatóság alatt csupán 19-20 ezer km2 és miként alakult ki a 92 963 km2-nyi trianoni csonkahon.

Ajánlom e könyvsorozatot mindazoknak, akiket nemzettudatuk és őseik iránti tiszteletük arra ösztönöz, hogy megismerjék a magyar nemzet eltitkolt történetét.
– Vékony Csongor