A korszak tekintete

„Sándor Iván esszéit úgy olvasom, akár egy palackposta üzenetét a feledés egyre nagyobb tengerében.” (Földényi F. László)

„Sándor Iván hangja reményt jelent: az intellektusát folyamatosan mozgásban tartó, szerteágazóan érzékeny, következetesen demokratikus gondolkodót halljuk, és a gondolkodás könyörtelenségét.” (Tóth-Czifra Júlia)

A regényíró Sándor Iván újra esszékötettel jelentkezik: az elmúlt negyven évben született írások gazdag válogatása a korszak tekintetét próbálja kifürkészni. A jelen korszakét, de nem csak a jelen kérdéseivel. Az esszék mindig egy tágabb összefüggésrendszerben kívánják megfejteni az emberi sorskérdéseket, az időben és térben ismétlődő mintázatokra érzékenyen. Shakespeare, Proust, Kafka vagy Kertész Imre irodalmi művei miképpen jelezték előre azt, ami a történelemben később bekövetkezett? Milyen külön utat választott Füst Milán, Balassa Péter vagy Jancsó Miklós? A kötet esszéiből kiderül.