A hűtlen folyam

Ez a kötet nem regény, hanem egy diáklány feljegyzései, naplója az 1916-1918 közötti évekből, melyeket Tarczay Gizella (1896-1981) – irodalmár, költő, műfordító, tanár, könyvelő és hegymászó – Zágrábban töltött mint a zágrábi egyetem német-magyar szakos hallgatója.
Szemtanúja volt Horvátország elszakadásának s annak a példátlan izgatásnak, amely akkor a magyarság ellen folyt, hogy a horvátokat a magyar Szent Koronától eltántorítsák.
A címben szereplő hűtlen folyam természetesen a Száva, amely évszázadokig a magyar címerben szerepelt mint a négy folyó egyike.
A naplóregényt sem 1927-ben, sem 1938-ban nem találták kiadásra alkalmasnak a kiadók, “mert úgy vélték, hogy az külpolitikailag lehetetlenség volna. Ma is az. Ötven év múlva is az lesz. De talán száz év múlva érdeklődéssel fogják olvasni azok, akiket érdekelnek az akkori zavaros idők művelődéstörténeti viszonyai” – írta művéről Tarczay Gizella.