A fátylam kicsit oldalra billent

“Családom férfitagjai kivétel nélkül az erőszakban és a testi fenyítésben hittek. Akkor is, ha feleségükkel akarták pontosan tisztázni, hogy hol a helyük a családi hierarchiában, akkor is, ha éppen gyereknevelésről volt szó. Rájöttem, hogy az átélt borzalmakat csakis egy módon tudom túlélni: ha úgy teszek, mintha nem velem történne. Persze ez iszonyatosan nehéz játék. De gyorsan megtanultam, hogy ettől a játéktól függ az életem.” (Ozsgyáni Mihály, színész)

“Aki zsigerből ír, rendkívül mélyre jut, s aki a mélybe tartó úton minden mondatát ösztönös tisztán látásból fogalmazza, áldott őszinteséggel ajándékoz meg. Sodró erejű, alig elemezhető, inkább átélhető írás… a végén egy küzdelmes csatából érkezünk csapzottan, örökké velünk maradó, átélhető sorsok birtokában, és megtapasztaljuk a szikrázó gyűlöletből táplálkozó szeretet lehetséges jelenlétét is. Mondhatnánk, hogy ilyen nincs is, de van… nagyon is van, csak más a minősége és gyönyörű. Azt kérem, merüljenek mélyre a mondatok közé, e csodálatosan fogalmazott vallomásba, megéri. Hála annak, aki felfedezte, hála annak, aki közreadja.” (Koltai Lajos filmrendező, operatőr)