A budapesti nyakék

Egy pávát formázó, élénklila és zöld tűzzománccal díszített, ékköves medál. Képzeljük hozzá a nőt is, aki egykor az ékszert viselhette, akinek lüktető nyakán, annak íves gödrében pihenve a medál lassan átmelegedett. Vajon a férjétől, az apjától vagy a szeretőjétől kapta ajándékba?
Jack Wiseman, az amerikai hadsereg hadnagya 1945-ben az Aranyvonat őrzésével volt megbízva, amely a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét, devizatartalékait, és a deportált zsidóktól begyűjtött értékeket próbálta Nyugatra menekíteni. Akkor, Salzburgban ismerkedett meg és esett szerelembe egy tüzes temperamentumú, gyönyörű magyar nővel, Jakab Ilonával, aki a vészkorszak jogfosztottjaként mindenét elvesztette, de a családjából egyedüliként túlélte a koncentrációs tábort.
És akkor lopta el a katona a vonat szállítmányából az ékszert…
Wiseman hatvan év múltán, már a halálra készülve sem feledheti ezt a hajdani, fájdalmas emlékű románcot, és mivel váltig furdalja a lelkiismeret a medál miatt, megkéri unokáját, Natalie-t, hogy próbálja megtalálni az értéktárgy jogos örökösét.
Az izgalmas nyomozás elvezeti Natalie-t Budapestre, Nagyváradra, Haifába; felbukkan egy “Komlós-festmény”, sőt az 1910-es évek Budapestjén a nevezetes Weisz törpecsalád, Schwimmer Rózsa és a nőmozgalom is – végül pedig egy pszichiáter esettanulmányából megismerjük a nyakék “igaz történetét”.

A budapesti nyakék több, mint regény: valóságos kincses ládika.
– Joyce Carol Oates