75 év – 75 vers

Lírai juss! Az erdélyi székely-magyar mágikus örökség istápolása, generációs továbbgondolása, művelése – versvarázsa – ez a három részből álló unikális kötet. Az ISTEN, HAZA, CSALÁD merész fölvállalása pedig önmagáért beszél. DeJó “p/r/olihisztor” így háromnegyed évszázadosan is “hozza magát.” No, nemcsak magát, hanem kicsiny és nagy Hazáját, megtérő Istenünket, “nem hagyván a templomot s az iskolát.” Maros menti szülőföldje már nem is csak Magyardellő, hanem szerelme Delnő. Kiállnak mellé az évszázadok nagy hazafiai, máig Makoveczig, Csaba csillagösvényére. Az idő üdvösséggé avatásában sorjázza a környezetvédelmet. A lírai humor, önirónia, az “ó, te-e – én” sajátos léthelyzetet teremt. Kinn a bent, és benn a kint – szócsapda-szabad életre hajaz… Az itt és ott is, itt sem, ott sem; és mégis-morál sejtetések, góbés ütköztetései az a többlet, ami teljesen újat, továbblépést jelent az ízes nyelvezettel építkező szerző költészetében. Az archaikus folklór által – az olvasmányos avantgárd stílus létfilozófiai modalitásban – korszerű üzeneteket közvetít. Hatványozva. Ómódi értékes szavakat ment ki a feledésből, sőt, még stiláris képversre is futja. Szinte halljuk e verseket a költő szikrázva szárnyaló szavalatában, hisz előadóművészként is mestere a szónak! (dr. Turai G. Kamil)