(M)ilyen gazdagok vagyunk(?) Sütő András-műhelykonferencia

Marosvásárhelyen, 2014. október 29–31. között, Sütő András életéhez és művéhez kötődő rendezvények sora zajlott le amelynek középpontjában a kötetben közreadott előadásokat tartalmazó konferencia állott. A szerzők „olyan közös beszédtér átalakítását tűzték ki célul, amelyben a Sütő- életművel kapcsolatos teljesen eltérő vélemények is nyitott szakmai vitában szembesülnek.”

A konferencia szervezői egyszerre vállaltak a szembenézést – már magával a konferencia címével is, amely egyszerre jelent állásfoglalást a Sütő-mű mellett és, hogy ez az állásfoglalás – enyhén szólva – egyúttal konfrontációt is jelent.

Vállalható volt-e e nemzedék számára a betagolódás a kommunista rendszerbe és ideológiába? Igazolható-e az a szerep, amelyet azokban az évtizedekben vagy az évtizedek bizonyos szakaszaiban vállalt és betöltött? Nem lenne-e elvárható, hogy Sütő – vagy bárki más abból a nemzedékből – „őszintén”, „önkritikusan” nézzen szembe múltjával? Összeegyeztethető-e a Műben foglalt üzenet, állásfoglalás a „be nem vallott” vagy csak részlegesen bevallott múlttal?

Ezek a kérdésfelvetések arra figyelmeztetnek, hogy az erdélyi magyar közösségünk múltjában vannak kibeszéletlen dolgok, amelyekkel ideje lenne szembenézni.