Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése (1989–1990)

Az 1989-es romániai forradalom viszonylag népszerű témája volt az elmúlt 25 év történeti, politológiai és szociológiai jellegű irodalmának és nem utolsósorban egyik központi kérdése lett a rendszerváltással együtt járó politikai vitáknak.

Az 1989-es események magyar szemszögből történő kutatása 2010-ben indult el a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet keretében. A kutatás lezárásaként készült el az a 12 esettanulmány, amelyeket ebben a kötetben adunk közre. A cél az volt, hogy a romániai rendeszváltozásnak egy eddig kevésbé ismert oldalát - tételesen a magyar/kisebbségi szerepvállalást és önszerveződést - szakszerű történeti kutatásokkal dokumentáljuk és értelmezzük.

A program vezetőinek és egyben a kötet szerkesztőinek az a nem titkolt célja, hogy ezek a tanulmányok a romániai magyar kisebbség saját (tudományos) narratíváját jelenítsék meg és emeljék be a román nyelvű történeti szakirodalomba. Ez a fajta megközelítésmód ugyanis szinte teljesen hiányzik a román történetírásból. A kutatásunk abban is újat hoz, hogy amíg a román nyelvű 1989-értelmezések a centrum irányából, felülről és a domináns, államalkotó nemzet szemszögéből vizsgálják az eseményeket, mi a vidék történéseire figyelünk, és lokálisan ragadjuk meg a rendszerváltozás folyamatát.