Fekete Vince verseskötete 2008-ban jelent meg az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában.
A Piros autó lábnyomai a hóban kötet kemény fedelű és végig illusztrált, műfaja napló, egy kilenc-tíz éves kislány története versben elbeszélve. Van eleje (Boldog vagyok), van vége (Sziasztok) és ezek között fejezetekre bontva a legfontosabb korszakok: Mielőtt még megszülettem, Megszületek, Bartók Vackor Óvoda, A suli, Tesóm mondja, Kedves naplóm, Piros autó lábnyomai a hóban).
Fekete Vince tehát egy kislány naplóján keresztül láttatja velünk a történéseket, és rögtön az elején megfogalmazódik, ennek a gyermeki világnak az alaphangulatát a boldogság határozza meg.
„Látom a naplómat, ebbe írok. Nézem,
ahogy gyűlnek körém a betűk,
ahogy sorakoznak tollam alatt a szavak, a mondatok.
Sziasztok! Boldog vagyok.”
A naplóíró kislány figyelme mindenre kiterjed: a születése előtti időket és a születést, illetve az első éveket annak alapján meséli el, ahogy neki is a szülei elmesélték. A történetek újramesélése közben azonban átszínez, kiemel és kihagy, idéz és kommentál, kimond és sejtet, gyakran összehasonlít, vagyis a naplóíró kislány saját nyelven szólal meg.
A humor végigkíséri a kötetet, amelynek forrása vagy a családi legendákból, mesékből kiválasztott esemény újramesélése (például a szülők esküvőjének újramesélése humoros elemekkel), vagy a nézőpontcsere, nem az apukának mutatják az újszülöttet a kórházban, hanem az újszülöttnek az apukát:
„…meg sem
tudtam nézni jól, hogy milyen
édesapám van nekem, mert vittek
is vissza a többi gyerek közé, a
jó meleg szobába. S talán még
akkor nem is láttam.”
Jellemző eszköz a leegyszerűsítés:
„az anyukák az apukákhoz
költöznek, vagy fordítva, s
aztán lassan nőni kezd a hasuk,
és sokat kell járjanak a vécére is”.
A szavak jelentése olykor még egy-egy konkrét dologhoz társul, mint ahogy az Apukám lelke, mint egy csupor kakaó… című versben is látható: az apa kiöntötte a lelkét anyának, így egészül ki a kakaó szóval, mely gyakran együttjár a kiöntötte igével.
A svéd típusú versekre emlékeztető naplóbejegyzések néha meglepő témákat feszegetnek a felnőttek életével kapcsolatosan (például azt is, hogyan történt, amikor kiderült, hogy apának egy másik anyától származó gyerek után gyermektartást kell fizetni), mely különös hangulatot ad a verseknek.
Fontos bejegyzés a naplóban a gyermektartás említése, ami olyan lehet, mint a babatartás.
„A gyermektartás olyan
lehet, mint a babatartás,
hogy én egy dobozban
tartom a babáimat, és
nagyon vigyázok rájuk,
hogy jól tartsam, hogy
gondozzam őket.”
A gyerekek szeretnek felsorolni, listákat készíteni, többnyire ezek is humorosan hatnak. A Saját című versben megtudjuk, mi mindene van már egy párnapos kisgyermeknek, és mi dolga van egy újszülött csecsemőnek
„követelőzni, ellenszegülni,
jónak lenni, rossznak lenni, hallgatni,
gügyögni, beszélni,
kimondani azt, hogy nem. Ennyi.”
Listát kapunk a nagyszülők állatairól, és arról is, hogy mit szeretne a leginkább csinálni (sokat játszani a számítógépen, rajzfilmeket nézni…, csokit, sokat, rosszaskodni, rendetlenkedni sokat, és az jó legyen, ne legyen rossz.), mit szeretne kapni a szülinapjára (kiskutyát, órát, könyvet stb.), és hogy mit nem szeretnek a szülők:
„ha folyton ugratjuk őket,
hogy borvíz kell, hogy kérek
egy pohár üdítőt, vagy ha reggel
nem tetszik a pulcsi, amit rám
akarnak adni, és mást kérek.”
A gyermekhang egyik sajátsága a saját alkotású szavak: elegánsos ruha, másikodik (majd ebédeljünk levest és másikodikot), köpött káposzta (töltött káposzta), vagy sajátosan alkotott mondatok: „nem megy be a hátsó lábunk a cipőbe”.
Bár a versek alaphangja a derű és a boldogság, azért a naplóban jelen vannak szomorú események is: betegség, szuri, szülők szomorúsága, harag. Minél nagyobb a naplóíró kislány, annál több esemény, történés zajlik körülötte, amelyek elgondolkodtatják, viselkedését befolyásolják, számos új érzelem és érzés jelenik meg (kistestvér születik, szerelem, félelem).
A Sándor bácsi című vers Kányádi Sándort idézi
„El szerettem volna mondani
neki egy versét, de sehogy se
tudtam, mindig elakadtam,
úgy éreztem, hogy rigók,
piciny madárkák szállnak
be az ablakon, a bácsi rigói,
a bácsi madárkái a versekből,
és ők nem hagyják.
De ez nem biztos.”
A verseskötet egyik érdekessége az irodalmi, költői textusok beemelése, melyek a naplóíró kislány alkotásai: elolvashatjuk az első fogalmazást, az első „sajátmesét”, az első verset is.
Ez utóbbi verset, a költő bevallása szerint, Fannika lánya valóban elmondta, és be is került a Tündérkert virágai című erdélyi költők gyermekverseit tartalmazó verseskötetbe.
„Erős vagyok,
nagy is leszek,
piff.
Erős vagyok,
nagy is leszek,
puff.
Erős vagyok,
nagy is leszek,
piff, paff, puff.”
A kötet záróverseiben megjelenik a halál gondolata is, amelyek közül az egyik (Autónk lábnyomai) a kötet címadó verse is egyben:
„mi is ilyen nyomok vagyunk csak,
mint ennek a piros autónak a lábnyomai a hóban.”
Fekete Vince kötete 3 éves kortól 12 éves korig ajánlható, de a költő ajánlása szerint felnőtteknek sem ártalmas. A verseskönyvet Mezey Ildikó gyerekrajzokra emlékeztető, Fekete Vince lírájához finoman illeszkedő illusztrációi díszítik.
(A fenti írás a Csodaceruzában jelent meg)
Kövessen minket