Függőleges koporsó

Ha a jelenlegi orosz–ukrán háborút tükörhöz hasonlítjuk és bele­né­zünk, akkor nem az ukránokat vagy az oroszokat látjuk benne, hanem a saját képmásunkat. Megnyugtató lenne azt gondolni, hogy a tükör­kép az üveg görbesége miatt torz. Valójában azt mutatja meg nekünk, amit az utóbbi évtizedek alatt annyira igyekeztünk nem észrevenni.

A könyvet alkotó cikkek végigkísérik a háború menetét, a béke utolsó heteitől napjainkig. Az elemzők többségétől eltérően a jegyzetek és az elemzések nem taktikai, illetve műveleti szinten boncolgatták az eseményeket, hanem a teljes kép megértésére törekedtek.
A Nyugat posztmodern kritikusaitól eltérően, Robert C. Castel cikkei „érted haragszom, nem ellened” hangvételét igen egyértelművé teszi a többes szám első személy használata.

A konklúzió is egyértelmű. Ezt a háborút az ukránok akkor is elveszítik, ha az oroszok nem fogják azt megnyerni. Ugyanakkor ez a háború az utolsó lehetőség arra, hogy tanuljunk a hibáinkból, és elvégezzük a szükséges irányváltoztatást a nyugati civilizáció jelenlegi pályáját illetően.

„Sine ira et studio” – részrehajlás nélkül ajánlom ezt a könyvet a Tisztelt Olvasónak. A Függőleges koporsó figyelemre méltó geo­politikai, történeti és kulturális kitekintést ad a jelenlegi orosz–ukrán háborúról. A sajátos összefüggéseket a katonai múlttal rendelkező szerző gyakorlatias szemüvegén keresztül láthatjuk-olvashatjuk. Megállapításait, következtetéseit, katonai szemléletű, mély elemzéseit bátor, őszinte, szókimondó stílusban tárja elénk. Fodor Ákos egysoros verse, a Háború: „Isten sírni tanul”, jól tükrözi az ukrajnai helyzetet. Halottak, sebesültek, tömeges menekült­hullám, demográfiai leépülés, államcsőd, energiahiány, infláció. Robert C. Castel kiválóan cáfolja azokat a narratívákat és elemzőket, akik elfogultak az egyik vagy a másik fél irányában.
Prof dr. Resperger István ezredes