A veszélyes szépség útjain | Eszmék, témák, kapcsolatok a klasszikus orosz irodalom világában

A könyv címében megjelenő “veszélyes szépség” fogalma Lermontov Izmail bég című elbeszélő költeményében fordul elő a főhős életének, egész személyiségének jellemzésére, de a költő más műveiben is föltűnnek a szépség félelmetes hatalmának ellentmondásos képei (mint például a Kaukázus égre törő csúcsai, a vadon csodálatos, ám fenyegető titkai, a viharos tengeren hánykolódó vitorlás). Azonban nemcsak Lermontov művészetében, hanem a többi író, költő világában is fontos szerepe van az esztétikum problémájának, gyakran az etikummal szembeállítva, a Szép és a Jó konfliktusának, ellentmondásainak, korrelációjának, valamint a földi körülmények között elérhetetlennek látszó “szent harmónia” vágyának ábrázolásában.
A kötetben szereplő tanulmányokat – amelyek valójában egymással összefüggő, párbeszédet folytató közös motívumok, témák fonadékából adnak ki végül egy Egészet – három nagy csoportba soroltam: az első kettő időrendi felosztásban tartalmaz esztétikai, műfajtörténeti, filológiai és komparatisztikai elemzéseket Puskin, Lermontov, Tyutcsev, Gogol, Belinszkij, Turgenyev, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Szaltikov-Scsedrin, Leszkov és Vlagyimir Szolovjov életművéből, a harmadik nagyobb egységben pedig tudománytörténeti és recepciótörténeti fejezetek kaptak helyet, melyekben a fenti kérdések elméleti hátteréről, kapcsolatrendszeréről is szó esik.