Jelenés – dialógok

Baksai József (1957) festő szakon végzett a Képzőművészeti Főiskolán (1985–1990), mestere Sváby Lajos volt. Elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat (1990–1993), a Fiatal Művészek Stúdiója (1993) valamint a Római Magyar Akadémia ösztöndíját (1994), illetve Glatz Oszkár-díjban (1989), Barcsay-díjban (1994) és Munkácsy-díjban (2001) részesült. A festészet mellett a grafika területén is alkot. Alapvetően sorozatokban gondolkozik, ezekben egy-egy témakört jár körül, dolgoz fel. Legújabb,
2009 óta folyamatosan bővülő sorozata kicsi, főként akvarell alapú képekből áll.
A látszólagos ellentmondás a festményei és grafikai jellegű munkái közötti különbségben rejlik. A grafikai alkotások finom ceruzarajzok, vagy lazúros akvarellek, transzparens kollázsok, amelyeket visszafogott színvilág jellemez. Ezzel szemben festményei rusztikus felületű, expresszív hatású, sokszor kontrasztos színekből épülő kompozíciók.
A kötet mintegy nyolcvan festményt, grafikát tartalmaz. A képekhez, a képek által ihletve Kállai Katalin írt verseket. Játékos, mégis tartalmas versek születtek a képek hatására. Lét elem; Fél elem; Tűz elem, vízelem; Szerelem; Most melankolikus; A nemlét vidéke; Jelen és; Jövő; Végül