Az ellopott egyetem | Számvetés akadémiaiszabadság-keretben

“Kedves Kollégák,
Ezúton szeretnélek benneteket tájékoztatni, hogy 2023. február 9-én etikai eljárást kezde­ményeztem egyetemünk három munkatársa ellen. A bejelentés alapja, hogy az őszi félévet lezáró, legutóbbi vizsgaidőszak során az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet.
Az eset lényeges körülménye, hogy a hallgató családja a sajtóban elérhető, nyilvános infor­má­ciók szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik, és szülei a sikeres vizsgalehetőség érdekében nyomást gyakoroltak az egyetemre: Az egyik szülő többször személyesen jelent meg az egyetemen a hallgató érdekében, és a szülők több emailt küldtek gyermekük érdekében egyetemi vezetőknek.”
Ezeket a sorokat Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem akkor éppen Berlinben kutató docense írta a kollégáinak 2023. február 17-én. Ekkorra az egyetem Etikai Bizottsága két egyetemi munkatárs esetében már elindította az etikai eljárást, és az illetékes testület – az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma – hamarosan döntött a harmadik eljárás megindításáról is. 2023 júliusi távozásának bejelentése után Takáts Előd rektor maga hozta nyilvánosságra, hogy a háromból az egyik etikai eljárásnak ő volt az alanya.
Miért kezdeményez valaki etikai eljárásokat az egyetemének rektora és – mint utóbb kiderült – két dékánja ellen? Miért perli be az egyetemet egy évvel korábban egy kommunikációs rendelkezés miatt? Miért indít az egyetem úgynevezett szabálytalansági eljárást az elsőfokon az érintettek elmarasztalásával, másodfokon azonban mindhármuk felmentésével járó etikai eljárások lezárása után? Miért távozik a rektor, ha másodfokon felmentik az etikai szabálysértés felelőssége alól? Miért bocsátja el az egyetem a szabálytalansági eljárás végén azonnali hatályú, rendkívüli felmondással az etikai eljárások kezdeményezőjét? Miért tartja ezt jogszerűnek első- és másodfokon is a munkaügyi bíróság? Mi köze van mindezekhez az állami egyetemek alapítványi formába szervezésének és Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatónak?
Egy történet “az elmúlt tizenhat évből”, egyetemi dokumentumokkal, petíciókkal és nyilatkozatokkal, újságcikkekkel és interjúkkal.