A Megyer-hegy kincse | avagy Szent István székelyei

A Megyerhegy kincse, avagy Szent István székelyei című könyvem a magyarság és székelység mindeddig meg nem fejtett nyelvi és történelmi “rejtélyeiről” szól. Ilyenek a székelyek nevének eredete és jelentése, és maguknak a székelyeknek a származása, melyről eddig könytárnyi írott anyag jelent meg. A másik nagy rejtély mely mindeddig megfejtetlen volt a Bíborban születet Konstantin, bizánci császár a Birodalom kormányzásáról írt műve, mely a 10. századi európai történelem, különösen a magyar őstörténet legfontosabb forrása. A 950 körül készült munka útmutató fiának, tanácsokkal a külpolitikáról, valamint a türkök (magyarok), kazárok és szlávok leírásával.Ebben szerepel a magyarok régi neve “asfaloi savartoi”néven, mely népnévnek, megnevezésnek jelentését mindeddig nem sikerült megfejteni. Azt hiszem számomra sikerült. Felmerül Budáról, Attila Bleda nevű testvéréről elnevezett két vár – Budavára és a székelyföldi Budvár – nevének megfejtése, fejtegetése. A székelység magyarságának bizonygatására Kodály Zoltán részletes véleményét is idecsatoltam a székely népdalról, mely szerinte a magyar népdal. Felmerül mindegyre az Árpádház hun hagyománya mellett a székelység hun származástudata, és hogy a kettő nem választható el egymástól… Bár a Székelyföldön vannak török, illetve türk nyelven értelmezhető helység, illetve hun istenség nevek, ezeket, illetve ezekből egy néhányat, mint tényt megemlítek – saját felfedezésem – de úgy gondolom, nem csatolható a Székelyföldön ma élő székelyekhez, bár érdekes összefüggő jelenségek, és szinte biztos, hogy hunok által itthagyott nevek vannak Udvarhelyszéken. Ha igaz, kérdés, hogy ki őrizte meg 1500 éven át ezeket? Ez már egy másik könyvem témája lesz egyéb történelmi s nyelvi ritkaságok mellett. Aztán a Megyer és Nyék torzsek nevei, na meg a Hanság…
Bágyi Bencze Jakab