Pénzügyek Mohács árnyékában | Fejezetek a magyarországi nemesércbányászat, pénzügyigazgatás és pénzverés 16. századi történetéből

Mohács előestéjén és a csatát követő években ,,nagy és súlyos dolgok” történtek a késő középkori Európában, kulönösen a Magyar Királyságban. Az Oszmán Birodalom megállíthatatlan invázióját – amelyet a Közép-Európát uraló Jagelló-dinasztia egységes ereje sem tudott elhárítani – Magyarország sem volt képes visszaverni. A történelmunkben korszakhatárt jelentő vesztes csatát megelőző Jagelló-korszak megítélése – az elmúlt évek kutatási eredményeinek fényében – napjainkra nem kis mértékben változott, már sokkal árnyaltabban ítéljuk meg ezt az időszakot.

A magyar történelmi emlékezetben Mohács egyértelmű korszakhatárt jelent, és valóban, a csatavesztés súlyos változásokat elindító, sorsfordító esemény volt, mégsem lehet azt állítani, hogy minden tekintetben azonnali változásokat eredményezett volna. A politikai-hatalmi viszonyok a csatát, és főképpen a kettős királyválasztást követően gyorsan változtak, és gyorsan összekuszálódtak, de a bányaművelésben, a pénzverdék működtetésében jóval lassabban következtek be és mutathatók ki az újkor felé vezető, átutő változások.

Kötetunkben arra törekedtunk, hogy a Mohács előtti nehéz esztendőket és a csata utáni zűrzavaros időket egy kulönleges nézőpontból, a Magyar Királyság teruletén folyó nemesércbányászatot, az arra ráépulő pénzverés történetét a középpontba helyezve, a történeti eseményekbe ágyazva, de azokból egyúttal ki is emelve mutassuk be a tisztelt olvasóknak. Saját kutatásaink felhasználásán kívul összegezni igyekeztunk mindazon ismereteket, amelyeket a tudományos kutatás az utóbbi évtizedekben ebben tárgyban a felszínre hozott, és szívből reméljuk, hogy a kulönleges történeti áttekintés – a mohácsi csata 500. évfordulójának évében kulönösen – számot tarthat a nagyközönség érdeklődésére.