A másodlagos megfigyelés gyakorlatai | Analóg és digitális szövegpraxisok olvasatai rendszerelméleti és médiaarcheológiai összefüggésben

Jelen kötet érvelését, amint arra az alcím is utal, két erőteljes elméleti diskuruzus határozza meg – tematikai és szemléleti szinten egyaránt. Az egyik az itt mindenekelőtt Niklas Luhmann írásain keresztül megközelített rendszerelmélet, annak főként a művészet és a médiumok elméletét és evolúcióját érintő vonatkozásai. A másik teoretikus diskurzus, amely a kötet érvelését formálja, illetve aminek az a reflexiójára vállalkozik, a médiumok elméletét és gyakorlatát elemző, elsősorban Wolfgang Ernst nevéhez kötődő médiaarcheológia.