A klasszikus tündérmesék korszerűsége

“Az ember a más emberek iránti bizalommal és empátiával születik. Ez adja meg az alapját nevelhetőségének, az őt körülvevő közösségbe való beilleszkedés képességének. Ennek a beilleszkedési folyamatnak természetes része a biológiai örökségként magával hozott empátiára építkező erkölcsi rendszer elfogadása és elsajátítása.
Tekintve, hogy a tündérmesék által képviselt erkölcsi világrend középpontjában éppen az emberi együttműködés, az egymás iránti bizalom, az empátia áll, a gyermekek életük első hat-hét évében a tündérmesék segítségével egy ma és holnap is érvényes, külső (transzcendens) támogatásra nem szoruló erkölcsi értékrendet sajátíthatnak el. Mégpedig a művészi élmény adta, életkori sajátosságaiknak, a rájuk jellemző mágikus-mitikus gondolkodásnak megfelelően úgy, hogy az meghatározó módon épüljön be személyiségük alapjaiba, érzelmi emlékezetükbe, egész életre szólóan meghatározva erkölcsi döntéseiket, választásaikat.”