A hunok hódításai és Attila birodalma

“Mesés eredetet tulajdonítottak nekik, amely méltó volt megjelenésükhöz és viselkedésükhöz; eszerint Szkítia boszorkányai, akik piszkos és gyilkos üzelmeik miatt kiűzettek a társadalomból, a pusztaságban közösültek pokolbéli szellemekkel; s a hunok voltak eme utálatos közösülés sarjadékai. Ezt a mesét, bármennyire is tele volt borzalmakkal és abszurditással, mohón szívta magába a gótok hiszékeny gyűlölete; de, miközben kielégítette a gyűlöletüket, a félelmüket is növelte, mert a démonok és boszorkányok utódai feltételezhetően örökölhettek is valamit szüleik természetfeletti erejéből és gonosz lelkületéből.”

“De Európának még a legtapasztaltabb államférfija sem állíttatott soha olyan kihívás elé, hogy mérlegelnie kelljen annak helyességét vagy veszélyét, vajon beengedje vagy elutasítsa ama barbárok megszámlálhatatlan sokaságát, akik a kétségbeesés és az éhség által űzetve kérnek letelepedési lehetőséget egy civilizált nemzet felségterületén.”