A székely ház Teljes nézet

A székely ház

  • Kiadási év: 2016
  • Méret: 21 x 29,5 cm
  • ISBN: 9786068638324
  • Kötés: puha borító
  • Oldalszám: 134
  • Képek: fekete-fehér

30,00 lej

A népi építészet tanulmányozásának és kutatatásának fellendülésében (egyáltalán kezdeményezésében) feltehetőleg szerepe volt annak, hogy az 1873-as világkiállításon az erdélyi népi építészet nagy hangsúlyt kapott; de Erdélyből származtatható a népi építészeti emlékek tanulmányozásának, tudományos igényű feltérképezésének szándéka is. Huszka József sepsiszentgyörgyi rajztanár tanulmányainak köszönhető az érdeklődés kicsiholása: a székely ereszes házról és galambbúgos kapuról közölt könyvét a szakirodalom az első olyan munkának tartja, amely valamely népi építészeti alkotás elemzésére tett kísérletet. Huszka (saját rajzaival illusztrált) kötete az építészek és kutatók körében egyaránt nagy feltűnést keltett, felhívta a figyelmet a hasonló alkotások iránt; a kétséges kutatói módszerei és merész hipotézisei pedig egyenesen provokálták a rendszeres kutatások elkezdését. Ma már világos – jegyzi meg dr. Kós Károly az erdélyi magyar népi építészet kutatási eredményeinek összegzésekor – hogy az első részletes vizsgálatokat és elemzéseket a népi építészet terén Huszka munkájának megjelenése és a körülötte kialakult viták váltották ki. A székely házban Huszka József a szükséges összehasonlító dokumentációs anyag híján a Háromszéken talált ereszes házat és galambbúgos kaput az akkortájt publikált iráni (szasszanida) és más keleti építészeti emlékekkel hasonlította össze és rokonította; s további tanulmányaiban is, a magyar népi ornamentikát perzsa, indiai és más keleti művészetekből származtatta. A jelen kötet az 1895-ös kiadás reprint változata.

Hírlevél

Partnereink

Communitas

Helikon

Erdélyi Irodalmi Portál