Játéktér 2015 tavaszi szám Teljes nézet

Játéktér 2015 tavaszi szám

erdélyi színházi periodika

Bővebb leírás

Nincs készleten!

Kiadó: Korunk - Komp-Press Kiadó
  • Kiadási év: 2015
  • Méret: 16,5 x 24 cm
  • ISBN: 22857850
  • Kötés: puha borító
  • Oldalszám: 100
  • Képek: fekete-fehér

9,90 lej

Az erdélyi színházi szcéna egyre nagyobb és talán egyre gyorsabb változásokon megy át – társadalmi mozgások, gazdasági vonatkozások, és a színházművészet esztétikai helykeresése is oka ennek. Ez alkalommal a művészi nyelvben, esztétikában, szerveződésben és gazdasági struktúrában, de sokszor fizikai helyszín tekintetében is újat keresők felé irányítottuk figyelmünket: a független társulatokra és alkotókra, pályakezdő fiatalokra, a kis- és projektszínházak sajátos helyzetére. Írunk róluk és megszólaltatjuk őket, a lehető legtöbb műfajban: kritika, interjú, esszé, két művész négykezese, de még kiáltvány is olvasható munkájuk kapcsán.

Ebben a megközelítésben kiemelkedő az egyre komolyabb szakmai színvonalat és elfogadottságot elérő Váróterem Projekt, akik végre saját helyet találtak a romosságban hangulatos és progresszív ZUG-ban, és a Sebestyén Aba által sikerre vitt Yorick Stúdió. Az Aradi Kamaraszínházban akár egy one-man-show is lehet ultraprovokatív, és egyébként sem szándékoznak struktúrába vagy hagyományba fagyni, mondja magukról Tapasztó Ernő. És ha művészi kísérletezésről vagy kisszínházi létről van szó, a Figura Stúdió Színház feltétlenül ide tartozik; hosszú harcuk a gazdasági fennmaradásért sokatmondó a teljes színházi palettára vonatkozóan. Könnyedebb műfajt képvisel a sajnos még számunkra is ritkán és nehezen elérhető kézdivásárhelyi Városi Színház, ahol a helység és a színpadi események még keresgélik egymást.

Ami az első ránézésre hagyományosnak tűnő színházi struktúrák új hangját illeti: Barabás Olga képes rá, hogy művészileg független, merész előadást hozzon létre a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház felnőtteknek szánt, kísérleti jellegű programja keretében. Nagyváradon a fiatal Balogh Attila fűzött előadást hrabali improvizációk sorából, egy, már évek óta saját művészi azonosságot kereső, egyre nyitottabb társulattal. Paradox kijelentés a szentgyörgyi színházat a művészi szabadság intézményesülésének tekinteni – pedig valami ehhez hasonló történik ott évek óta; most például a még rendezőhallgató Sardar Tagirovsky kapott lehetőséget rendezésre.

A nézőt a hétköznapi valóság – színházi játék feleselő közegébe hozó lakásszínház végre elért hozzánk is: Kolozsváron kapásból kettőt is említhetünk; ennek egyikét bodoki-halmen kata révén ismertetjük most, aki nem szeretne kőszínész lenni, hanem inkább jó ember. A nagykárolyi Macondo Lakásszínház Paul Sarvadi jóvoltából jött létre, aki nyolc éve szervezi ugyanitt a SPOT Fesztivált. A felolvasó-színházi Tein Teátrum és az erős gesztusokat vállaló SHOSHIN Színházi Egyesület is hangot kap – az első szavakból, a második inkább mozdulatokból épít izgalmas színpadi világokat.

A könyvrecenziók is a műfaji újdonságokról szólnak ezúttal: a rituális színház személyiségfejlesztő és gyógyító hatásairól szóló angol nyelvű kötetről, valamint a rendező és egyetemi oktató Theodor-Cristian Popescu román nyelvű, a rendszerváltás utáni romániai független színházról szóló könyvéről. Olvasható recenzió Zakariás Erzsébet Janovics Jenő filmes munkásságát is bemutató háromnyelvű könyvéről is.

Valószínűleg korántsem értünk a végére a sokféle hely- és művészi helyzetkeresés témáinak, és amint látni fogják, a lapban Hatházi András színészi munkáról szóló esszéje az alkotói megközelítésről szól, a külföldre szánt kitekintés pedig a néző-tanú-résztvevő szerepkörével szabadon játszó immerzív színházba, a román és angol független színházi világ összevetésébe vezet el bennünket. Suzanne Danig továbbá egy reménykeltő és példaadó rendszert vázolva elmondja, hogyan jár nyomában a dán kultúrpolitika a művész szabad ötleteinek. Szíjártó Tímea-Aletta lapunkban olvasható drámája pedig a Tomcsa Sándor Színház, a Szigligeti Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara által meghirdetett dráMÁzat II. drámaíró verseny Debüt kategóriájának győztes szövege.

Kötő József, a Játéktér társalapítója támogatta az új színházi hangokat. Erről a lapszámról tudott, nagy érdeklődéssel várta. Az ő emlékének ajánljuk.

Hírlevél

Partnereink

Communitas

Helikon

Erdélyi Irodalmi Portál