Játéktér 2014 őszi szám Teljes nézet

Játéktér 2014 őszi szám

erdélyi színházi periodika

Bővebb leírás

Nincs készleten!

Kiadó: Korunk - Komp-Press Kiadó
  • Kiadási év: 2014
  • Méret: 16,5 x 24 cm
  • ISBN: 22857850
  • Kötés: puha borító
  • Oldalszám: 100
  • Képek: fekete-fehér

9,90 lej

Őszi számunk témája – az évforduló okán is – Shakespeare gazdag színházi öröksége, lapunk írásai erdélyi és világszínházi tekintetben kapcsolódnak ehhez.

A kritika rovat Erdélyben és Magyarországon látható Shakespeare-előadások elemzését kínálja: a Bocsárdi László által rendezett Hamletről Urbán Balázs, az idei gyulai Shakespeare fesztivál keretén belül David Doiashvili Szentivánéji álom és Balázs Zoltán Macbeth/Anatómia című rendezéseiről Adorjáni Panna írt. Ezen túl kritika olvasható az újvidéki A patkányok, a temesvári Futótűz, valamint a szatmári Fekete Péter című előadásokról.

Bocsárdi Lászlóval Shakespeare-rendezéseiről beszélget Gál Boglárka, valamint a Shakespeare-szövegek szekvenciális dramaturgiájáról, az átmenetiség jelenségeinek kortárs vonatkozásairól. Bartha József vizuális művésszel készült interjúnkban a díszlettervezői pályáról és alkotói munkamódszerekről esik szó – Kultúrák között című rovatunk interjújában Dobre Kóthay Judit díszlet- és jelmeztervező a hazai és nyugati színházi vizualitás különbségeiről beszél.

Esszé és tanulmány rovatunkban Bartha Katalin Ágnes Ira Aldridge-ről szóló tanulmányában azt vizsgálja, miért nem léphetett fel 1858-ban Erdélyben az afro-amerikai színész, az „afrikai Roscius”, aki 1850-től már Európa és Oroszország színpadain is gyakran szerepelt. László Beáta Lídia a Vízkereszt magyar fordításait veti össze azok metaforikus szöveghelyein keresztül. Demeter Kata esszéje a „shakespop” jelenséget vizsgálja Baz Luhrmann Rome+Juliet című filmje kapcsán, Rusz Mónika pedig Ariane Mnouchkine legújabb rendezését, a Macbeth-et elemzi.

A Határátlépések rovat ezúttal Németországba, Nagy-Britanniába és Dániába viszi el olvasóit a helyi Shakespeare-ünnepségek, új olvasatok, adaptációk révén. Nagy Noémi Krisztina írása a romantikus „Németország Hamlet maga” (Ferdinand Freiligrath) kijelentéstől egészen a kortárs, Shakespeare nyomán születő előadásokig ível – így kerül fókuszba a berlini She She Pop csoport generációs problémán keresztüli Lear újragondolása. Burák Ádám riportjában végigjárja a Royal Shakespeare Company, a National Theatre és a Globe helyszíneit. Lars Romann Engel a HamletScenen, és a helsingőri Hamlet váraként ismert helyszínen a Shakespeare-fesztivál igazgatója: saját, egyszemélyes Hamlet-sorozatától a fesztivál jövőbeli tervéig ívelően mesél lapunknak adott interjújában.

Könyvrecenzióink erdélyi színháztörténeti kiadványokat mutatnak be: Bartha Katalin Ágnes Shakespeare Erdélyben című kötete azt vizsgálja, hogyan fedezte fel a 19. században Shakespeare-t az erdélyi közélet és színház; Egyed Emese Láttató világok című könyve a szerző színházi tanulmányait gyűjti össze. Bodó Márta Iskola és színház című könyve az erdélyi szerzetesrendek nevelési elveit és színházi tevékenységét, Egyház és színház című könyve pedig a két intézmény kapcsolatát követi végig.

Dráma rovatunkban Kovács András Ferenc a Komédiások feslett Armadája (Erzsébet-kori angol foszteriádok) című szövegkönyvéből közlünk részletet Antwerpeni futamok címmel.

Hírlevél

Partnereink

Communitas

Helikon

Erdélyi Irodalmi Portál