Játéktér 2017 őszi szám Teljes nézet

Játéktér 2017 őszi szám

  • Kiadási év: 2017
  • Méret: 16,5 x 24 cm
  • ISBN: 22857850
  • Kötés: puha borító
  • Oldalszám: 100
  • Képek: fekete-fehér

10,00 lej

A kiszolgáltatottság fogalma áll őszi számunk fókuszában. Az itt olvasható szövegek az esztétikai-művészeti szempontok mellett jogi, szociológiai és etológiai nézőpontból is közelítenek annak kérdéseihez, hogy mit jelent az agresszió, hogy az alkotói tapasztalat felől hogyan működik az autoritás a színházcsinálásban, hogy néz ki az előadóművészeti munkavégzés jogi szabályozása, különös tekintettel a munkavégzés „szabálytalan” helyzeteire. Nem utolsósorban, hogy milyen a nők helyzete a színházi világban.

A téma a színházi perifériára irányítja a tekintet. Független előadásokról és a romániai független szcénáról szóló könyvről olvasható kritika. A Rimini Protokoll múzeumi projektjéről szóló beszámoló mellett a hangséta műfajához kapcsolódik a Dima Levickij ukrán dramaturggal készült interjú. Levickij szerint, aki az ukrán független színház finanszírozásáról is beszél, a színház manapság nem egyetlen dolgot jelent: a színház intézménye helyett inkább kommunikációs mezőben gondolkodik, amikor különböző projektekben vesz részt. Foglalkozunk a munkakultúrával: Székely Éva esszéje a jó munka fogalmát járja körbe a kizsigereléssel szemben. Kuti Csongor az előadóművészeti munka jogi szabályozásáról szóló tanulmányát a következő lapszámunkban is folytatjuk.

Csányi Vilmos etológus az emberi viselkedésevolúció felől beszél az agresszióról, az ennek mechanizmusaiban bekövetkezett változásokról. A színházi világ feminista megközelítéséről szól Proics Lilla Wirth Judit jogásszal készült interjúja, de Stefka Mihaylova izgalmas tanulmánya is, amelyben Carolee Schneemann egy performanszán, illetve a Guerilla Girls akcióin keresztül mutatja be azt, ahogyan a kritika nem írásos formái befolyásolják a mainstream színházi diskurzust. Mihaylova állítása szerint mind a kritikaírás, mind a színházi előadás tekintetében megfigyelhető egy ún. maszkulin részrehajlás, amely által a nők munkái a kánonból kirekesztődnek, perifériára szorulnak. Anna Paavilainen finn színésznő Play Rape című előadásának szövegét Jankó Szép Yvette fordította le. A szöveg alcíme: „Önsegítő útmutató szubmisszív női szerepek eljátszásához és túléléséhez a harmadik évezred Finnországában. Mi marad a szégyen, önelemzés és bosszúfantáziák után, avagy mi volna, ha egy pillanattal az erőszak elkövetése előtt minden rosszfiú elcsúszna szépen egy banánhéjon?”

Hírlevél

Partnereink

Communitas

Helikon

Erdélyi Irodalmi Portál